Sport Online - Sporthírek: Foci, Küzdősport, Ökölvíváswww.Sport-Net.hu

- Olvasóink egy ideje arról szavazhattak, az új játékosok közül kitől várják a legtöbbet (a szavazás még az előtt indult, hogy Ferenczi István leigazoltuk volna). A drukkerek 52%-a szavazott az angol játékosra, ezért egyértelmű, hogy a Sheffield Unitedtől érkező játékos felé magasak az elvárások.

A második legtöbb voksot Libdan Abdi kapta, a szurkolók negyede tőle várja a legtöbbet. A 22 éves Ashmore egyelőre egy évre írt alá klubunkhoz, de az élvonalban szívesen hosszabbítana. Ezt nyilatkozta pár hete, érkezése után a légiós, az alábbiakban elolvasható a hetilap vele készült interjúja, amelyből talán jobban kiderül, kicsoda is James Ashmore.

Májusban már töltöttél néhány napot a Fradinál. Milyen tapasztalatokat szereztél akkor a klubról?
Nem lehet ilyen rövid idő alatt komolyabban belemerülni a helyi viszonyokba, de rám az első perctől pozitív benyomást tett a Ferencváros. Ez a pár nap is elég volt ahhoz, hogy úgy érezzem, szívesen játszanék ebben a csapatban.

Amikor először ide érkeztél, mit tudtál a Ferencvárosi Torna Clubról?
Nem sokat. A nevét persze ismertem, hiszen egy híres klubról van szó. Azt is tudtam, hogy szerepelt már a Bajnokok Ligájában. Ezért is jöttem ide szívesen, hogy közelebbről is megismerjem a klubot.

Most már többet tudsz?
Sokkal többet! Alaposan megismertem a stadiont, felmentem a Fradi-múzeumba, ahol rengeteg relikvia hirdeti a Ferencváros dicsőségét. Az a sok serleg és mindenféle díj, amit láttam, csak megerősített abban, hogy érdemes volt ide jönnöm. Én is szeretnék részesévé válni ennek a sok sikernek, és szeretnék én is hozzájárulni, ennek a nagy múltú klubnak a további dicsőségéhez.

Mivel győztek meg a klubvezetők, hogy Magyarországot válaszd, amikor otthonról is voltak ajánlataid? Inkább tőlünk szoktak Angliába vágyni a játékosok, onnan kevesebben érkeznek ide.
A korábban itt töltött néhány nap pozitív élményei után nem volt nehéz meghoznom ezt a döntést. Bobby Davison is sokat beszélt nekem az itteni viszonyokról, a játékról, a futballistákról. Az is a Ferencváros mellett szólt, hogy itt komoly célokért lehet küzdeni: először is ott a feljutás, ami minden Fradista vágya. Aztán az első osztály, a magyar bajnokság megnyerése, a nemzetközi porond. Itt vannak távlatok, van lehetőség az előrelépésre, az újabb és újabb célok elérésére. Ez is nagyon fontos, nem csak az, hogy az ember mindenáron Angliában játsszon.

Nem érezted tehát visszalépésnek, a magyar másodosztályt…
Ezt a dolgot több oldalról lehet nézni: az angol másodosztályból, ahol a Sheffield United jelenleg játszik, sokaknak visszalépésnek tűnhet a magyar második vonal. Ugyanakkor én fiatal játékosként hiába voltam a sheffieldi keret tagja, a negyedosztályú Macclesfield Townban játszottam kölcsönjátékosként, úgy ahogy például a Ferencváros is kölcsönadja a fiataljait alacsonyabb osztályú csapatoknak, hogy játékban legyenek, ne a kispadot koptassák. A Macclesfieldből nézve már mindjárt más színben tűnik fel a magyar második vonal. A lényeg azonban a játékban van, nem pedig abban, hogy melyik ország hányadik osztályában szerepelsz: a Premier League hiába az egyik legjobb, legszínvonalasabb bajnokság a világon, az alsóbb osztályokban már nincs az a sziporkázó futball. A Championship, vagyis az angol másodosztály is erős, de ott már nincs annyira látványos futball. Annál lejjebb pedig még inkább az erő dominál: sok futás, kevés passz és kemény ütközések. Ez a stílus viszont nem annyira áll közel hozzám. Én a sokpasszos, játékos, szép focit szeretem. Abban a reményben érkeztem ide, hogy itt, egy ilyen futballt játszó csapat tagja lehetek. Bobbyval sokat beszélgettünk erről, és ennek is komoly része volt a döntésemben.

Hosszú távú terveket is említettél, de a szerződésed csak egy évre szól…
Valóban, egy éves szerződést kötöttem a Ferencvárossal, így jövőre majd újra leülünk tárgyalni. Ez nem zárja ki azt, hogy én hosszabb távon is elképzeljem a jövőmet a Fradival. Egy év alatt sok minden történhet, majd akkor meglátjuk, hogy igényt tart-e rám a klub, vagy sem.

Felkészültnek érzed magad arra, hogy az élvonalba segítsd a Ferencvárost?
Mindenképpen. Ha nem így lenne, nem is írtam volna alá a klubhoz. Nagyon keményen készülök a bajnokságra, és mindent meg fogok tenni, hogy sikeres legyen a csapat. Számomra ez egy nagy kihívás és nagy lehetőség is egyben. Azon leszek, hogy megfeleljek az elvárásoknak.

Az angol szakmai stáb érkezésével új edzésmódszerekkel készül a ferencvárosi csapat, mint a korábbi években. Mivel a Sheffield testvércsapatainál egységesítik ezt a rendszert, te most ugyanúgy készülsz, mintha Angliában lennél. Mit kell tudni egy sheffieldi alapozásról?
Nagyon kemény fizikai alapozással kezdtünk itt is, mint ahogy Angliában szoktunk. Ez az alapja mindennek, így nagy hangsúlyt is kap. Ami a labdás edzéseket illeti: nem valószínű, hogy olyan nagy lesz a változás a magyar játékosok számára, ugyanis hasonló gyakorlatokat fognak végezni, mint amit megszokhattak. Inkább a gyakorlatok elvégzésének intenzitása fog változni: gyorsabban, erősebben, intenzívebben kell majd végrehajtani a feladatokat.

Mit vársz az előttünk álló szezontól?
Nem csak azt várom, hogy uraljuk a bajnokságot, és minden mérkőzésen mi irányítsuk a játékot, de azt is, hogy jól játszunk. Már alig várom, hogy beinduljon a bajnokság, és elkezdődjön a Ferencváros számára egy új, sikerekkel teli időszak. Nagy megtiszteltetés a számomra, hogy részese lehetek ennek.

Zidane a kedvenc
Ashmore tíz éves kora óta a Sheffield United játékosa. Elsősorban irányító középpályás, de a széleken, sőt a védelemben is játszott már, ha úgy hozta az élet. Amikor azt kérdeztük tőle, ki a kedvenc játékosa, azonnal a rávágta: Zinedine Zidane.

Miért éppen ő?
- Mert kreatív, lát a pályán és pontos passzokkal szolgálja ki a társait. Azt a stílust szeretem, ahogy ő játszik. Vannak azért más kedvenceim is, mint például a Manchester Unitedben játszó Paul Scholes. Az ő stílusa is tetszik nekem. Nem csak azt szeretem ezekben a futballistákban, ahogy a labdával bánnak, de azt is, hogy nagyon keményen dolgoznak, hajtanak a sikerekért. Azokra a futballistákra nézek fel, akik szépen játszanak, akiktől lehet tanulni, ugyanakkor nagy munkabírásúak, és ki is hajtják magukat minden mérkőzésen.

Foci után pihenés
Nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy James Ashmore mit gondol a futballról, de arra is, milyenek a hétköznapjai, mit csinál a szabadidejében?

Hogy érzed magad Budapesten?
Nagyon jól! Komolyabb városnézésre még nem volt alkalmam, de már voltam bent a belvárosban metróval, körülnéztem egy kicsit, bementem egy-két üzletbe.

Hol laksz most?
Egyelőre a stadionhoz közel, egy szállodában. Hamarosan várhatón akad majd egy lakás, ahová beköltözhetek.

Mit csinálsz az edzések között? Mivel töltöd az idődet?
Elsősorban a pihenésnek szentelem az időt az edzések között, különösen most, a felkészülési időszakban. Nincs semmi érdekes hobbim, amivel agyonüthetném az időt.

A csapattársakkal összejárogattok?
Igen. Nagyon fontos, hogy az embernek legyen társasága, ha ilyen távol kerül az otthonától. Szerencsére azért nem vagyok egyedül: elsősorban Paul Shaw-val vagyok jóban, de persze egyre inkább összebarátkozom a többiekkel is. Hamarosan megérkezik Angliából Ryan Cresswell, akivel jól ismerjük egymást Sheffieldből, így tovább bővül majd az angol "különítmény" (mint ismert, azóta már eldőlt, hogy a védő nem lesz a játékosunk, a szerk.).

A család nem hiányzik? Barátnőd van?
Barátnőm nincs, a családommal pedig telefonon és e-mailben tartom a kapcsolatot.

forrás:ftc.hu

sportlife media