Egy igazi irányító hiányzott legjobban! - Sport
– vélekedik a történtekről Kenyeres József, az 1986-os Vb-n ezüstérmes magyar válogatott balszélsője.
- Nagyon őszintén mondom, győzelmet vártam a magyar válogatottól, mert ezt az orosz gárdát nem tartottam különösebben erősnek – mondta érdeklődésemre Kenyeres József, egykori világválogatott balszélső, aki 240 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben. – Annál is inkább bosszantó és elkeserítő, hogy nem került be a csapat a legjobb nyolc közé, mert tulajdonképpen az egyes mérkőzéseken végigtekintve, mindig megtették azt, amit várni lehetett tőlük. Ezzel számolni lehetett és kellett is, hogy a meccsek általában az utolsó percekben dőlnek el, s nekünk a mérkőzések ezen fázisaiban voltak a legnagyobb gondjaink. Itt hiányzott az a szükséges plusz, amivel a nagyságrendileg egyenlő, vagy nyerhető állásokat az együttes a maga javára tudta volna fordítani, vagy – mint ez esetben történt – az életet jelentő egy pontot meg tudta volna tartani.
- Véleménye szerint mi volt a legfőbb oka annak, hogy a csapat kitűnő kezdés ellenére sem tudta a kitűzött célt megvalósítani, s most már mások kezében van a sorsa?
- Leginkább egy igazi irányító hiányzott, aki általában – de a kritikus szituációkban különösen – össze tudta volna fogni a többieket. Ezt a feladatkört igazán senki nem tudta betölteni. A védekezés sokkal jobb volt, mint a támadás, de azért az ettől a megállapítástól függetlenül is mindenkit el kell gondolkodtasson, hogy egy balszélső miként dobhat egyetlen meccsen tizenegy gólt a magyar válogatott kapujába!
- Egyénileg milyen bizonyítványokat osztana ki?
- A jó védekezés mögött kivételes kapusbravúrokat is láthattunk, így a védőmunka alapján simán tovább kellett volna jutnunk. Elől voltak a gondok. Nagy László mindenképpen a tőle jogosan remélt és várt alatt maradt, Ilyés nagyon keveset jelentett támadásban, Császárnak a vitathatatlan tehetsége s itt és most még nem volt elég. Diaznak nagy meccsei voltak, de azt amit a spanyolok ellen nyújtott, sajnos minden alkalommal fizikailag képtelen hozni. Gál Gyula alakította támadásban a legnagyobb szerepet, abszolút nagysággá nőtte ki magát. A két Iváncsik, Tamás és Gergő mindent egybevetve jól játszott, de Gergő könnyelműsége az utolsó labdaeldobásnál is tetten érhető volt. A többek nem tudtak átlag fölött nyújtani.
(Forrás: www.sportforum.hu)
Egy igazi irányító hiányzott legjobban! - Sport - Szóljon hozzá!
További sport híreink: sport.mconet.biz
Sport linkajánló: http://sportlink.mconet.biz
- Nagyon őszintén mondom, győzelmet vártam a magyar válogatottól, mert ezt az orosz gárdát nem tartottam különösebben erősnek – mondta érdeklődésemre Kenyeres József, egykori világválogatott balszélső, aki 240 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben. – Annál is inkább bosszantó és elkeserítő, hogy nem került be a csapat a legjobb nyolc közé, mert tulajdonképpen az egyes mérkőzéseken végigtekintve, mindig megtették azt, amit várni lehetett tőlük. Ezzel számolni lehetett és kellett is, hogy a meccsek általában az utolsó percekben dőlnek el, s nekünk a mérkőzések ezen fázisaiban voltak a legnagyobb gondjaink. Itt hiányzott az a szükséges plusz, amivel a nagyságrendileg egyenlő, vagy nyerhető állásokat az együttes a maga javára tudta volna fordítani, vagy – mint ez esetben történt – az életet jelentő egy pontot meg tudta volna tartani.
- Véleménye szerint mi volt a legfőbb oka annak, hogy a csapat kitűnő kezdés ellenére sem tudta a kitűzött célt megvalósítani, s most már mások kezében van a sorsa?
- Leginkább egy igazi irányító hiányzott, aki általában – de a kritikus szituációkban különösen – össze tudta volna fogni a többieket. Ezt a feladatkört igazán senki nem tudta betölteni. A védekezés sokkal jobb volt, mint a támadás, de azért az ettől a megállapítástól függetlenül is mindenkit el kell gondolkodtasson, hogy egy balszélső miként dobhat egyetlen meccsen tizenegy gólt a magyar válogatott kapujába!
- Egyénileg milyen bizonyítványokat osztana ki?
- A jó védekezés mögött kivételes kapusbravúrokat is láthattunk, így a védőmunka alapján simán tovább kellett volna jutnunk. Elől voltak a gondok. Nagy László mindenképpen a tőle jogosan remélt és várt alatt maradt, Ilyés nagyon keveset jelentett támadásban, Császárnak a vitathatatlan tehetsége s itt és most még nem volt elég. Diaznak nagy meccsei voltak, de azt amit a spanyolok ellen nyújtott, sajnos minden alkalommal fizikailag képtelen hozni. Gál Gyula alakította támadásban a legnagyobb szerepet, abszolút nagysággá nőtte ki magát. A két Iváncsik, Tamás és Gergő mindent egybevetve jól játszott, de Gergő könnyelműsége az utolsó labdaeldobásnál is tetten érhető volt. A többek nem tudtak átlag fölött nyújtani.
(Forrás: www.sportforum.hu)
Egy igazi irányító hiányzott legjobban! - Sport - Szóljon hozzá!
További sport híreink: sport.mconet.biz
Sport linkajánló: http://sportlink.mconet.biz
