Letette a névjegyét az élvonalban is - Sport
A Salgótarjánban élő ifj. Mohácsi Lajos a hosszú pályafutása során szép sikereket ért el labdarúgóként, majd játékvezetőként is. Az 50 éves sportember a labdarúgó NB I-ben összesen 25 alkalommal szerepelt, négy gólt szerzett. Játékvezetőként 10 mérkőzésen dirigált a legmagasabb osztályban, s azóta sem mutatkozott be senki a megyéből az élvonalban. Nógrád megyében 1990-ben az év játékvezetőjévé választották.
Ifj. Mohácsi Lajos 1957. január 6-án született Salgótarjánban. Labdarúgó-pályafutását 12 éves korában Salgótarjánban, a Bányagépgyár serdülő csapatában kezdte, majd az ifjúságiban folytatta, valamint tagja volt a zagyvapálfalvai általános iskola válogatottjának. Az SBTC 1974 nyarán igazolta le, a tanulmányait pedig az Építőipari Szakközépiskolába folytatta.
– Az Stécé serdülőben az első edzőm Gaál Ferenc volt – eleveníti fel a múltat ifj. Mohácsi Lajos. – Végigjártam a ranglétrát, a második csapatban, vagyis a „fakóban” Agócs Lajos irányítása alatt 1975-ben játszottam először. A felnőtt első osztályú csapatba Dávid Róbert edző 1977. március 23-án adott először bizalmat a Diósgyőr ellen idegenben. Kikaptunk 2–0-ra, de számomra máig is felejthetetlen a bemutatkozás. A Stécében nagy élmény volt játszani olyan játékosokkal, mint például Básti István, Varga Sándor, Kmetty József, Répás Béla, de sorolhatnám tovább a neveket. Az edzőm, Dávid után a fekete-fehér színű együttesben dr. Lakat Károly volt.
Ifj. Mohácsi 1978 nyarán Miskolcra vonult be katonának, ahol a Honvéd Papp József SE csapatában játszott. Az NB II-ben az 1978-79-es évadban harmadikként zártak, és ő 16 találattal gólkirály lett. Időközben 1979 tavaszán Jászberényben megsérült, és a bal térdét porcra kellett műteni, így a nyáron leszerelték. Ezután a Stécében folytatta. (Az SBTC-ben 1977 és 1982 között 81 bajnoki mérkőzésen 20 gólt szerzett, NB I-ben: 19/3, NB II-ben: 62/17. - szerk). Aztán 1982 nyarától az NB II-es Ózdi Kohásznál volt, ahol jól ment neki a játék, több első osztályú klub is megkereste. Végül is 1984 nyarán a Békéscsabát választotta, ahol hat bajnoki mérkőzésen játszott, egy gólt szerzett. Egy csapatban volt a válogatott Pásztor Józseffel és Kerekes Attilával. Közép-európai Kupa-mérkőzésen hazai pályán szóhoz jutott az olasz a jugoszláv Iskra Bugojno ellen, mely 1–1-es eredménnyel zárult, a Békéscsaba gólját Mohácsi szerezte. Fél év után a másodosztályú hódmezővásárhelyi METRIPOND SE következett, ahol 1985-ben, a téli felkészülésnél egy edzőmeccsen ismét megsérült, ezúttal a jobb térde és a szalag, mely után ismét porcra műtötték.
– Salgótarjánba, az NB III-ban szereplő Síküveggyárhoz 1986 nyarán igazoltam le – folytatta. – Három év után, 1989-ben felkerültünk a másodosztályba, ahol két évet játszottam. Pályafutásom érdekessége, hogy három edzőnél két csapatnál is szerepeltem (Dávid Róbert: a Stécé és Síküveggyár, Szabó Géza: a Stécé és Ózd, Szalay Miklós: a Stécé és Síküveggyár - szerk.).
Időközben, 1988-ban letette a játékvezetői vizsgát. Még aktív játékos korában a Karancslapujtő – Kazár megyei I. osztályú mérkőzésen mutatkozott be. Fokozatosan haladt előre. Az országos NB II-es játékvezetői keretbe 1993-ban, az NB I-be pedig 1995-ben került fel.
– A Vác – Csepel első osztályú találkozót vezettem elsőként az NB I-ben, 1995 őszén – emelte ki. – Az összecsapás 0–0 lett, és 8-as osztályzatot kaptam. A folytatásban is kaptam lehetőséget. Játékvezetőként az NB I/B-ben utoljára 2002. november 30-án a Diósgyőr – REAC találkozón működtem közre, ahol a hazaiak 2–1-re nyertek.
A szabály szerint első és második és harmadik vonalban 45 éves korig lehet tevékenykedni. Mivel ifj. Mohácsi betöltötte a kort, így már csak alacsonyabb osztályban folytathatta.
– Összességében labdarúgóként és játékvezetőként is többet elérhettem volna – hangzik az összegezés. – Azonban elégedett vagyok, hiszen sok sikerben volt részem. A feleségemmel, Ritával 1978 óta élünk boldog házasságban. A kezdettől fogva megértő volt, a mai napig is mindenben segítségemre van. A családban nem szakad meg a hagyomány, hiszen édesapámmal (Mohácsi Lajos 157 első osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzést vezetett – szerk.) a lányomba is beleadtuk a sport szeretetét. Bernadett benne volt az országos női labdarúgó-játékvezetői keretbe, jelenleg is működik asszisztensként a megyei I. osztályban.
A sporttól nem szakadok el, továbbra is játszom is a Stécé öregfiúk csapatában és működök játékvezetőként a megyében."
(Forrás: www.nmedia.hu)
Letette a névjegyét az élvonalban is - Sport - Szóljon hozzá
Ifj. Mohácsi Lajos 1957. január 6-án született Salgótarjánban. Labdarúgó-pályafutását 12 éves korában Salgótarjánban, a Bányagépgyár serdülő csapatában kezdte, majd az ifjúságiban folytatta, valamint tagja volt a zagyvapálfalvai általános iskola válogatottjának. Az SBTC 1974 nyarán igazolta le, a tanulmányait pedig az Építőipari Szakközépiskolába folytatta.
– Az Stécé serdülőben az első edzőm Gaál Ferenc volt – eleveníti fel a múltat ifj. Mohácsi Lajos. – Végigjártam a ranglétrát, a második csapatban, vagyis a „fakóban” Agócs Lajos irányítása alatt 1975-ben játszottam először. A felnőtt első osztályú csapatba Dávid Róbert edző 1977. március 23-án adott először bizalmat a Diósgyőr ellen idegenben. Kikaptunk 2–0-ra, de számomra máig is felejthetetlen a bemutatkozás. A Stécében nagy élmény volt játszani olyan játékosokkal, mint például Básti István, Varga Sándor, Kmetty József, Répás Béla, de sorolhatnám tovább a neveket. Az edzőm, Dávid után a fekete-fehér színű együttesben dr. Lakat Károly volt.
Ifj. Mohácsi 1978 nyarán Miskolcra vonult be katonának, ahol a Honvéd Papp József SE csapatában játszott. Az NB II-ben az 1978-79-es évadban harmadikként zártak, és ő 16 találattal gólkirály lett. Időközben 1979 tavaszán Jászberényben megsérült, és a bal térdét porcra kellett műteni, így a nyáron leszerelték. Ezután a Stécében folytatta. (Az SBTC-ben 1977 és 1982 között 81 bajnoki mérkőzésen 20 gólt szerzett, NB I-ben: 19/3, NB II-ben: 62/17. - szerk). Aztán 1982 nyarától az NB II-es Ózdi Kohásznál volt, ahol jól ment neki a játék, több első osztályú klub is megkereste. Végül is 1984 nyarán a Békéscsabát választotta, ahol hat bajnoki mérkőzésen játszott, egy gólt szerzett. Egy csapatban volt a válogatott Pásztor Józseffel és Kerekes Attilával. Közép-európai Kupa-mérkőzésen hazai pályán szóhoz jutott az olasz a jugoszláv Iskra Bugojno ellen, mely 1–1-es eredménnyel zárult, a Békéscsaba gólját Mohácsi szerezte. Fél év után a másodosztályú hódmezővásárhelyi METRIPOND SE következett, ahol 1985-ben, a téli felkészülésnél egy edzőmeccsen ismét megsérült, ezúttal a jobb térde és a szalag, mely után ismét porcra műtötték.
– Salgótarjánba, az NB III-ban szereplő Síküveggyárhoz 1986 nyarán igazoltam le – folytatta. – Három év után, 1989-ben felkerültünk a másodosztályba, ahol két évet játszottam. Pályafutásom érdekessége, hogy három edzőnél két csapatnál is szerepeltem (Dávid Róbert: a Stécé és Síküveggyár, Szabó Géza: a Stécé és Ózd, Szalay Miklós: a Stécé és Síküveggyár - szerk.).
Időközben, 1988-ban letette a játékvezetői vizsgát. Még aktív játékos korában a Karancslapujtő – Kazár megyei I. osztályú mérkőzésen mutatkozott be. Fokozatosan haladt előre. Az országos NB II-es játékvezetői keretbe 1993-ban, az NB I-be pedig 1995-ben került fel.
– A Vác – Csepel első osztályú találkozót vezettem elsőként az NB I-ben, 1995 őszén – emelte ki. – Az összecsapás 0–0 lett, és 8-as osztályzatot kaptam. A folytatásban is kaptam lehetőséget. Játékvezetőként az NB I/B-ben utoljára 2002. november 30-án a Diósgyőr – REAC találkozón működtem közre, ahol a hazaiak 2–1-re nyertek.
A szabály szerint első és második és harmadik vonalban 45 éves korig lehet tevékenykedni. Mivel ifj. Mohácsi betöltötte a kort, így már csak alacsonyabb osztályban folytathatta.
– Összességében labdarúgóként és játékvezetőként is többet elérhettem volna – hangzik az összegezés. – Azonban elégedett vagyok, hiszen sok sikerben volt részem. A feleségemmel, Ritával 1978 óta élünk boldog házasságban. A kezdettől fogva megértő volt, a mai napig is mindenben segítségemre van. A családban nem szakad meg a hagyomány, hiszen édesapámmal (Mohácsi Lajos 157 első osztályú bajnoki labdarúgó-mérkőzést vezetett – szerk.) a lányomba is beleadtuk a sport szeretetét. Bernadett benne volt az országos női labdarúgó-játékvezetői keretbe, jelenleg is működik asszisztensként a megyei I. osztályban.
A sporttól nem szakadok el, továbbra is játszom is a Stécé öregfiúk csapatában és működök játékvezetőként a megyében."
(Forrás: www.nmedia.hu)
Letette a névjegyét az élvonalban is - Sport - Szóljon hozzá
