"Madár" borlovag lett
A ceremónia kezdetén felvonult a Monor Környéki Strázsa Borrend néhány tagja, majd Bodor János, nagymester beszélt a Monor környéki borvidékről és a borrend történetéről.
- Borrendünk 2000. február 3-án alakult negyven fővel. 2000. május 20-án a monori református templomban ünnepélyes körülmények között volt az avatás. Majd a Magyarországi Országos Borrendek Szövetségének is tagjai lettünk. A borrend tevékenyen részt vállal abban a közösségi munkában, amely 965 borospincéből álló pincefalunak a megújulása érdekében történt. Most pedig próbatételre szólítom fel Erdei Zsolt urat!
-Kérem, hogy válassza ki a felkínált három pohár borból a Monor környéki zászlós bort, a cuvet-et! - hangzott a felszólítás. Ennek a segédkezésére a főpohárnok úr, Ambrózi Pál lesz rendelkezésre. A vörös cuvet-et 70%-ban kékfrankosból, 30%-ban pedig zweigelt borból áll. Könnyítésképpen elmondom, hogy enyhe gyümölcsös ízeket érzünk: cseresznye és meggy aromákat és fellelhetők benne aszalt szilva ízek a kékfrankos nyomán.
Madár kétszer is végigkóstolta a három pohár bort, míg dönteni tudott és természetesen eltalálta. Azonban a kóstoló még kevés volt a lovaggá avatáshoz: a pohár bort el kellett fogyasztania, majd még egyet teljesen a fenékig ürítve.
-De én nem vagyok szomjas- mondta mosolyogva Madár, majd hozzátette- Akkor örömömben iszom mindenki egészségére.
Ezután Ambrózi Pál úr felolvasta a Monor Környéki Strázsa Borrend legendáját, majd kezdetét vette az eskütétel:
-Kérem tegye a szívére a kezét- mondta nagymester Erdei Zsoltnak- és az eskü szövegét mondja el velem.
-Esküszöm, hogy én Erdei Zsolt, a Monor Környéki Strázsa Borrend hűséges lovagja leszek. Bort csak szőlőből készítek, nem hamisítok, hamis tanácsadókra nem hallgatok, csapot-papot nem feledek. A Strázsa és Száraz-hegy környéki hagyományokat ápolom, azokat barátaimmal megismertetem. Az első poharat mindig őseink dicsőségére ürítem és egy pillanatig arra gondolok, hogy mennyi fáradságos, verítékes munka van abban a pohárnyi borban. Minden elfogyasztott fürt szőlő és pohárka bor a szőlőművelő munkás számára egy-egy darab kenyérrel ér fel. Isten engem úgy segéljen!
A ceremónia végén Erdei Zsolt a borrend aláírási könyvében hitelesítette, hogy a szabályokat elfogadta, s így a borrend lovagjává vált.
- Borrendünk 2000. február 3-án alakult negyven fővel. 2000. május 20-án a monori református templomban ünnepélyes körülmények között volt az avatás. Majd a Magyarországi Országos Borrendek Szövetségének is tagjai lettünk. A borrend tevékenyen részt vállal abban a közösségi munkában, amely 965 borospincéből álló pincefalunak a megújulása érdekében történt. Most pedig próbatételre szólítom fel Erdei Zsolt urat!
-Kérem, hogy válassza ki a felkínált három pohár borból a Monor környéki zászlós bort, a cuvet-et! - hangzott a felszólítás. Ennek a segédkezésére a főpohárnok úr, Ambrózi Pál lesz rendelkezésre. A vörös cuvet-et 70%-ban kékfrankosból, 30%-ban pedig zweigelt borból áll. Könnyítésképpen elmondom, hogy enyhe gyümölcsös ízeket érzünk: cseresznye és meggy aromákat és fellelhetők benne aszalt szilva ízek a kékfrankos nyomán.
Madár kétszer is végigkóstolta a három pohár bort, míg dönteni tudott és természetesen eltalálta. Azonban a kóstoló még kevés volt a lovaggá avatáshoz: a pohár bort el kellett fogyasztania, majd még egyet teljesen a fenékig ürítve.
-De én nem vagyok szomjas- mondta mosolyogva Madár, majd hozzátette- Akkor örömömben iszom mindenki egészségére.
Ezután Ambrózi Pál úr felolvasta a Monor Környéki Strázsa Borrend legendáját, majd kezdetét vette az eskütétel:
-Kérem tegye a szívére a kezét- mondta nagymester Erdei Zsoltnak- és az eskü szövegét mondja el velem.
-Esküszöm, hogy én Erdei Zsolt, a Monor Környéki Strázsa Borrend hűséges lovagja leszek. Bort csak szőlőből készítek, nem hamisítok, hamis tanácsadókra nem hallgatok, csapot-papot nem feledek. A Strázsa és Száraz-hegy környéki hagyományokat ápolom, azokat barátaimmal megismertetem. Az első poharat mindig őseink dicsőségére ürítem és egy pillanatig arra gondolok, hogy mennyi fáradságos, verítékes munka van abban a pohárnyi borban. Minden elfogyasztott fürt szőlő és pohárka bor a szőlőművelő munkás számára egy-egy darab kenyérrel ér fel. Isten engem úgy segéljen!
A ceremónia végén Erdei Zsolt a borrend aláírási könyvében hitelesítette, hogy a szabályokat elfogadta, s így a borrend lovagjává vált.