Messze még az igazi profizmus - Sport
A június 19-én és 20-án tartott tanácskozáson Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Románia, Spanyolország, Svájc és Szlovénia játékos-szervezeteinek képviselői, valamint a FIFPro-nak, az UEFA-nak és a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a delegátusai vettek részt.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a labdarúgás nemzetközivé válása mára bekövetkezett. Egyre több külföldi labdarúgó játszik a nemzeti bajnokságokban (Franciaországban 30 %, más országokban ennél magasabb, akár 50 % az arányuk). Magyarországon 10 % ez az arány.
Ebben a helyzetben különösen fontossá és sürgőssé vált a labdarúgás egységes jogi szabályozása. Ebben elől jár néhány fejlett futball kulturájú ország, mint például Dánia, Franciaország, Hollandia, Portugália és Spanyolország. Ezekben az országokban a profi labdarúgók csak az erre szolgáló egységes szerződés szöveg alapján elkészített szerződést írják alá a klubjukkal. Kollektív szerződés írja elő a labdarúgók, mint munkavállalók jogait és kötelezettségeit, amely kötelezi a klubokat, mint munkáltatókat is. A labdarúgók pályafutása átlagosan tíz évig tart, amelyet követően egy második karrier felépítésére kell készülniük. Az említett országokban az erre való felkészülés és felkészítés érdekében Karrier-Alap működik.
A kelet-európai országokban még jelentős a lemaradás. A HLSZ tájékoztatójából kiderült, hogy Magyarországon mindez csak vágyálom, amelynek több oka van:
- A klubok a pénzügyi túlélésért küzdenek, ezért a munkaszerződések a minimálbérhez közeli összegről szólnak. A többi jövedelemről jellemzően reklámszerződésben állapodik meg a klub, és egy a klubtól és a játékostól független harmadik cég.
- A HLSZ évek óta kezdeményezi a Kollektív Szerződés megszületését, de a Magyar Labdarúgó Szövetség eddig nem válaszolt a HLSZ szerződéstervezetére. A magyar játékosszervezet nem tehet mást, mint lépésről lépésre valósítja meg a célkitűzéseit, amelyhez időről időre tárgyalásokat kezdeményez az MLSZ-szel.
- Magyarországon a labdarúgók jövedelme nem teszi lehetővé a pályafutás utáni második karrier megalapozását.
- A klubok kihasználják a játékosok kiszolgáltatott helyzetét, ám a játékos nem mer a klubbal szemben fellépni, mert nem védi a Kollektív Szerződés. Amennyiben pedig a klubok nem fizetik ki a munkaszerződésen kívül szerződött jövedelmet, illetve annak egy részét, a játékos nem jogosult az MLSZ-hez fordulni, mert annak erre nincs eljárási hatásköre.
A teljesen egységes szerződéstípus UEFA tagországokban való bevezetésének első lépéseként látott napvilágot az a dokumentum, amely a minimumkövetelményeket fogalmazza meg a hivatásos labdarúgó játékosok szerződésének tartalmára vonatkozóan, ugyanakkor lehetőséget ad a nemzeti sajátosságok figyelembe vételére.
Erről és más fontos, a játékosokat érintő kérdésekről is igen aktív a társadalmi párbeszéd a profi labdarúgás szervezetei között:
- A FIFA tavaly novemberben együttműködési szerződést kötött a FIFPro-val Barcelonában.
- Az UEFA új elnöke, Michel Platini - hűen ahhoz, hogy a játékosok problémáinak szakavatott ismerője - stratégiai bizottságot hozott létre, amelyben az európai klubok szervezete (EPFL), az UEFA és a játékosok szervezete (FIFPro) közösen vesznek részt a döntések előkészítésében.
Magyarországon mindezekre még várni kell. Elkerülhetetlen pedig, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a labdarúgásunk európai színvonalhoz való felzárkóztatásáért tett erőfeszítései között a professzionális futball jogi szabályozását is hozzáigazítsa a fejlett futballkultúrájú európai országokéhoz az UEFA ajánlásai szerint, együttműködve a Hivatásos Labdarúgók Szervezetével.
Ehhez jó alapot nyújthat az UEFA, a ligák és a FIFPro közös munkacsoportja által kidolgozott Minimumkövetelmények a játékosok szerződésének tartalmára vonatkozóan, valamint az UEFA július 4-én kiadásra kerülő ún. Fehér Könyve, amely valamennyi, az európai professzionalista labdarúgást érintő szabályt tartalmazza.
A FIFPro vezetői egyértelműen fogalmaztak a sajtótájékoztatón: Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért be kell tartania az UEFA szabályait is. Ki kell alakítani a magyar labdarúgásban a társadalmi párbeszéd szervezeti kereteit. A Magyar Labdarúgó Szövetségnek együtt kell működnie a Hivatásos Labdarúgók Szervezetével és a klubokkal annak érdekében, hogy nagyon rövid határidőn belül standard munkaszerződéseket kössenek a klubok a játékosokkal a jelenlegi kettős szerződések helyett.
A FIFPro szeretné segíteni, hogy fejlődjön a magyar futball, ezért is rendezte Magyarországon ezt a konferenciát. Bízik abban, hogy - ahogyan ez például Romániában bekövetkezett- egy ilyen nemzetközi konferencia ráirányíthatja a figyelmet a Magyarországon megoldandó feladatokra, és hozzájárulhat a minél gyorsabb intézkedések meghozatalához.
Forrás: www.sportforum.hu
Szóljon hozzá fórumon: Messze még az igazi profizmus - Sport
Képeslapküldő : Küldjön képeslapot ismerősének!
Veszprém linkajánló: veszpremlink.mconet.biz
További sport híreink: sport.mconet.biz
Sport linkajánló: http://sportlink.mconet.biz
A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarország.mconet.biz
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a labdarúgás nemzetközivé válása mára bekövetkezett. Egyre több külföldi labdarúgó játszik a nemzeti bajnokságokban (Franciaországban 30 %, más országokban ennél magasabb, akár 50 % az arányuk). Magyarországon 10 % ez az arány.
Ebben a helyzetben különösen fontossá és sürgőssé vált a labdarúgás egységes jogi szabályozása. Ebben elől jár néhány fejlett futball kulturájú ország, mint például Dánia, Franciaország, Hollandia, Portugália és Spanyolország. Ezekben az országokban a profi labdarúgók csak az erre szolgáló egységes szerződés szöveg alapján elkészített szerződést írják alá a klubjukkal. Kollektív szerződés írja elő a labdarúgók, mint munkavállalók jogait és kötelezettségeit, amely kötelezi a klubokat, mint munkáltatókat is. A labdarúgók pályafutása átlagosan tíz évig tart, amelyet követően egy második karrier felépítésére kell készülniük. Az említett országokban az erre való felkészülés és felkészítés érdekében Karrier-Alap működik.
A kelet-európai országokban még jelentős a lemaradás. A HLSZ tájékoztatójából kiderült, hogy Magyarországon mindez csak vágyálom, amelynek több oka van:
- A klubok a pénzügyi túlélésért küzdenek, ezért a munkaszerződések a minimálbérhez közeli összegről szólnak. A többi jövedelemről jellemzően reklámszerződésben állapodik meg a klub, és egy a klubtól és a játékostól független harmadik cég.
- A HLSZ évek óta kezdeményezi a Kollektív Szerződés megszületését, de a Magyar Labdarúgó Szövetség eddig nem válaszolt a HLSZ szerződéstervezetére. A magyar játékosszervezet nem tehet mást, mint lépésről lépésre valósítja meg a célkitűzéseit, amelyhez időről időre tárgyalásokat kezdeményez az MLSZ-szel.
- Magyarországon a labdarúgók jövedelme nem teszi lehetővé a pályafutás utáni második karrier megalapozását.
- A klubok kihasználják a játékosok kiszolgáltatott helyzetét, ám a játékos nem mer a klubbal szemben fellépni, mert nem védi a Kollektív Szerződés. Amennyiben pedig a klubok nem fizetik ki a munkaszerződésen kívül szerződött jövedelmet, illetve annak egy részét, a játékos nem jogosult az MLSZ-hez fordulni, mert annak erre nincs eljárási hatásköre.
A teljesen egységes szerződéstípus UEFA tagországokban való bevezetésének első lépéseként látott napvilágot az a dokumentum, amely a minimumkövetelményeket fogalmazza meg a hivatásos labdarúgó játékosok szerződésének tartalmára vonatkozóan, ugyanakkor lehetőséget ad a nemzeti sajátosságok figyelembe vételére.
Erről és más fontos, a játékosokat érintő kérdésekről is igen aktív a társadalmi párbeszéd a profi labdarúgás szervezetei között:
- A FIFA tavaly novemberben együttműködési szerződést kötött a FIFPro-val Barcelonában.
- Az UEFA új elnöke, Michel Platini - hűen ahhoz, hogy a játékosok problémáinak szakavatott ismerője - stratégiai bizottságot hozott létre, amelyben az európai klubok szervezete (EPFL), az UEFA és a játékosok szervezete (FIFPro) közösen vesznek részt a döntések előkészítésében.
Magyarországon mindezekre még várni kell. Elkerülhetetlen pedig, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a labdarúgásunk európai színvonalhoz való felzárkóztatásáért tett erőfeszítései között a professzionális futball jogi szabályozását is hozzáigazítsa a fejlett futballkultúrájú európai országokéhoz az UEFA ajánlásai szerint, együttműködve a Hivatásos Labdarúgók Szervezetével.
Ehhez jó alapot nyújthat az UEFA, a ligák és a FIFPro közös munkacsoportja által kidolgozott Minimumkövetelmények a játékosok szerződésének tartalmára vonatkozóan, valamint az UEFA július 4-én kiadásra kerülő ún. Fehér Könyve, amely valamennyi, az európai professzionalista labdarúgást érintő szabályt tartalmazza.
A FIFPro vezetői egyértelműen fogalmaztak a sajtótájékoztatón: Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért be kell tartania az UEFA szabályait is. Ki kell alakítani a magyar labdarúgásban a társadalmi párbeszéd szervezeti kereteit. A Magyar Labdarúgó Szövetségnek együtt kell működnie a Hivatásos Labdarúgók Szervezetével és a klubokkal annak érdekében, hogy nagyon rövid határidőn belül standard munkaszerződéseket kössenek a klubok a játékosokkal a jelenlegi kettős szerződések helyett.
A FIFPro szeretné segíteni, hogy fejlődjön a magyar futball, ezért is rendezte Magyarországon ezt a konferenciát. Bízik abban, hogy - ahogyan ez például Romániában bekövetkezett- egy ilyen nemzetközi konferencia ráirányíthatja a figyelmet a Magyarországon megoldandó feladatokra, és hozzájárulhat a minél gyorsabb intézkedések meghozatalához.
Forrás: www.sportforum.hu
Szóljon hozzá fórumon: Messze még az igazi profizmus - Sport
Képeslapküldő : Küldjön képeslapot ismerősének!
Veszprém linkajánló: veszpremlink.mconet.biz
További sport híreink: sport.mconet.biz
Sport linkajánló: http://sportlink.mconet.biz
A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarország.mconet.biz
