Nekünk lőttek!
Mindössze hatszáz (ebből négyszáz-egynéhány fizető) néző volt kíváncsi a magyar-észt válogatott futballmérkőzésre. Igaz, barátságos volt a párbaj, mégis megdöbbentő, hogy csupán ennyi ember látogatott ki a meccsre, amelyet nem mellesleg elbuktunk.
Ekkora lenne most a magyar foci mindenre elszánt rajongói tábora?
Még azt sem lehet mondani, hogy csak azért voltak ennyien, mert a tévé közvetítette a meccset - az ugyanis nem sugározta. A köztévénél is rájöttek már, hogy egy magyar meccs adása csak a veszteségek növeléséhez járul hozzá. Hol vannak már azok a szép idők, amikor egy tűt sem lehetett leejteni, nemhogy egy bajnoki, hát még egy válogatott meccs alkalmával a nézőtéren! Hol vannak már azok az idők, amikor minden kissrác fejből sorolta kedvenc klubja játékosainak a nevét. Ma azt sem tudom, ki kergeti a bőrt például a Fradiban. A mondás, miszerint így múlik el a világ dicsősége, a magyar focira ezerszeresen igaz. Nincs már dicsősége, csak egyre halványuló legendája. Ma már olyan országok is leköröznek minket a világranglistán, ahol mikor mi a világbajnoki címért hajtottunk, azt sem tudták, eszik-e vagy isszák a labdarúgást. Valaha Brazília futballcsapatával egyenértékűnek tartottak minket szerte a glóbuszon; ma jó, ha nem kapunk ki a thaiföldi válogatottól.
Hogy mitől ilyen nagybeteg a magyar futball, fogalmam sincs. Nem tisztem bírálni a "rendszert", mivel hiszem, a magyar foci körül forgolódók is tisztában vannak a helyzettel. Remélem, ég is az arcukon a bőr, hogy ilyen csúfondárosan szerepelnek "aranylábú" fiaink egy-egy meccsen. Csak azt tudom - a gazdasági életből véve a példát -, ha valami nem megy, nem jól működik, akkor a tulajdonos egész egyszerűen bezárja a céget, mert "megöli" a verseny. Márpedig verseny a fociban is van. Lehet, hogy ahhoz, hogy feltámadjon haló poraiból a magyar futball, egy időre be kellene zárni?
(Új Néplap)
Ekkora lenne most a magyar foci mindenre elszánt rajongói tábora?
Még azt sem lehet mondani, hogy csak azért voltak ennyien, mert a tévé közvetítette a meccset - az ugyanis nem sugározta. A köztévénél is rájöttek már, hogy egy magyar meccs adása csak a veszteségek növeléséhez járul hozzá. Hol vannak már azok a szép idők, amikor egy tűt sem lehetett leejteni, nemhogy egy bajnoki, hát még egy válogatott meccs alkalmával a nézőtéren! Hol vannak már azok az idők, amikor minden kissrác fejből sorolta kedvenc klubja játékosainak a nevét. Ma azt sem tudom, ki kergeti a bőrt például a Fradiban. A mondás, miszerint így múlik el a világ dicsősége, a magyar focira ezerszeresen igaz. Nincs már dicsősége, csak egyre halványuló legendája. Ma már olyan országok is leköröznek minket a világranglistán, ahol mikor mi a világbajnoki címért hajtottunk, azt sem tudták, eszik-e vagy isszák a labdarúgást. Valaha Brazília futballcsapatával egyenértékűnek tartottak minket szerte a glóbuszon; ma jó, ha nem kapunk ki a thaiföldi válogatottól.
Hogy mitől ilyen nagybeteg a magyar futball, fogalmam sincs. Nem tisztem bírálni a "rendszert", mivel hiszem, a magyar foci körül forgolódók is tisztában vannak a helyzettel. Remélem, ég is az arcukon a bőr, hogy ilyen csúfondárosan szerepelnek "aranylábú" fiaink egy-egy meccsen. Csak azt tudom - a gazdasági életből véve a példát -, ha valami nem megy, nem jól működik, akkor a tulajdonos egész egyszerűen bezárja a céget, mert "megöli" a verseny. Márpedig verseny a fociban is van. Lehet, hogy ahhoz, hogy feltámadjon haló poraiból a magyar futball, egy időre be kellene zárni?
(Új Néplap)
