Sitku bocsánatot kért Csernyánszkitól
Több sms-t is kapott barátjától Csernyánszki Norbert, a DVSC-TEVA kapusa, aki szerint viszont ez már semmin nem változtat.
Szerdán a Loki lejátszotta a Magyar Kupában a Fehérvár ellei odavágó mérkőzését, amelyen 2-1-es vereséget szenvedett idegenben. A DVSC-TEVA hetven percen keresztül emberhátrányban játszott, ugyanis Szabó Zsolt játékvezető, a fehérvári csatár, Sitku ellen elkövetett buktatásért kiállította kapusunkat, Csernyánszki Norbertet. A televíziós felvételek tanúsága szerint azonban egyértelműen kijelenthető, hogy játékosunk hozzá sem ért a nagy halált eljátszó hazai játékos lábához. Az eset pikantériája, hogy a két játékos jó barátságban van egymással.
- Sajnálom a történteket, mert nem előzte meg szabálytalanság a kiállításomat - mondta Csernya a Naplónak. - Amikor rástartoltam a labdára, láttam, hogy Illés fut velem szemben, aki egy gondolattal hamarabb ért oda, ezért az utolsó pillanatban visszahúztam a lábam. Sikerült megtolnia mellettem a labdát, aztán hatalmasat esett. Először a bíró, két kezét a magasba emelve, továbbot intett, aztán a közelben álló partjelző beintésére lefújta az esete és felmutatta a piros lapot. Sitku egyébként azonnal elnézést kért, mint mondta, ösztönösen dobta el magát. Sőt azóta már küldött négy sms-t is, amelyben bocsánatot kér, csak hát ez már semmin nem változtat.
A csapat végül 2-1-es vereséget szenvedett, ami akár jónak is mondhatnánk abban a tudatban, hogy milyen nehéz helyzetben kellett lejátszani a meccset.
- Sajnos, kissé gyengén kezdtünk, de a mester által kiötlött Mészáros-Takács helycsere után stabilabbak lettünk és kezdtük átvenni az irányítást. Ekkor jött a már említett kiállítás és onnantól átálltunk egy biztonságosabb, óvatosabb játékra. A második félidő elejéig nem is volt gond, mert a hazaiak emberfórban sem játszottak jól. A bekapott gól után jobban felpörögtünk és nagyon jó időben, elég korán sikerült egyenlítenünk, Leo jóvoltából. Sajnos ezt nem tudtuk megtartani, mert Vujovics újra a kapunkba talált, ezért újra hátrányba kerültünk. A mérkőzés végefelé már egyértelműen a túlélésre játszottunk, úgy éreztük, hogy az adott körülmények között nem rossz eredmény az 1-2 a debreceni visszavágó előtt. Az igazsághoz tartozik, hogy el is fáradt a csapat, mind a szombati bajnokoin, mind pedig a kupameccsen mély, csúszós talajon kellett futballoznunk, no és a hetvenperces emberhátrány is sokat kivett a társaságból. Úgy vélem, reális cál a továbbjutás.
