Sport-Szurkolói előmeccs volt Sopronban
"A meccset megelőző héten meglepődve hallotuk a hírt, mely szerint lehet, hogy elmarad a hétvégi bajnoki a klubok kérése alapján.
Bár az utóbbi idők magyar labdarúgásban lezajlott történései alapján nem szabadna csodálkoznunk semmin, mégis érdekes volt, hogy azt az programot, amit már fél éve tudni lehetett, az utolsó héten akarják módosítani... (Nem beszélve arról, hogy a tavaszi kezdés az utóbbi években szinte mindig csúszott a rossz időjárás miatt, ennek elkerülésére is célszerű lett volna maradni a már meghatározott menetrendnél.) Mindesetre mi, a Turul Ultrái és a Veterani Maradék vegyes társasága a soproni Brigade nevű ultra-csoporttal közösen úgy döntöttünk, hogy a Sopron-Tatabánya összecsapás ezen a hétvégén bizony semmiképp sem marad el, ha nem játszák le a focisták, akkor majd lejátszuk mi magunk! Ehhez a soproni klub nagyon korrekt partnernek bizonyult, a pályát azonnal a rendelkezésünkre bocsátotta. Amikor kiderült, hogy a bajnoki menetrendben mégsem lesz változás, veszélybe került a szurkolói meccs, érthető módon ugyanis a pálya állapotának kímélése érdekében nem engedélyezték az egymást követő két meccset. Végül azonban soproni barátaink hathatós közbenjárásának következményeként pozitív fordulat történt (már a második, hisz a "főmeccs" elmaradását sem szerettük volna) és némi szigorítással (stoplis cipő nélkül, rövidített játékidővel) az összecsapásra mégis áldását adta a hűség városának klubja.
A meccsre két részletben érkeztünk meg, 11-en lettünk, vagyis cserével nem számolhattunk. Tovább nehezítette a dolgunkat, hogy a találkozó közben két emberünk is megsérült, a létszámkülönbség kiegyenlítődését az utolsó percekre egy "kölcsönjátékos" leigazolásával oldottuk meg, az ellentől állt át hozzánk egy ember, aki becsülettel tette is a dolgát, tehát nem lehetett panaszunk rá. A meccsről röviden annyit, hogy kb. 6-7 percig jól tartottuk magunkat, akkor azonban egy szerencsétlen öngóllal vezetést szerzett a Brigade, amitől aztán szépen lendületbe is jöttek, és meg sem álltak 5 gólig. Megjegyezném, hogy az utolsó gól különösen szépre sikerült, a félpálya feléról ívelt a kapuba a soproni szurkoló, azt hiszem, azt a találatot még járékosaink is megirigyelnék.
A meccs előtt és után is korrekt kiszolgálásban részesültünk, öltöző, zuhanyzó, minden rendelkezésünkre állt, a szervezés tehát minden igényt kielégített.
Itt szeretném megjegyezni azt is, jól esett Sisa Tibor mester és a pálya mellett lévő néhány játékos buzdítása, most kicsit tehát minden értelemben megfordultak a szerepek... Köszönjük továbbá Bolla Krisztiánnak a mezek ügyében történt közbenjárását, a klubnak pedig azt, hogy lehetővé tette számunkra, hogy egységes csapat benyomását keltve, klubunk szerelésében futhassunk ki a pályára.
Soproni barátaink már az öltözőből jövet rákérdeztek a visszavágó lehetőségére, megemlítve, hogy mindenképp szeretnék, ha Tatabányán is összecsaphatnánk. Mi mást is mondhattunk volna erre:
Rajtunk nem fog múlni, reméljük, a klubunk is ismét partner lesz...
Takács Péter
2006. 12. 06."
A meccsre két részletben érkeztünk meg, 11-en lettünk, vagyis cserével nem számolhattunk. Tovább nehezítette a dolgunkat, hogy a találkozó közben két emberünk is megsérült, a létszámkülönbség kiegyenlítődését az utolsó percekre egy "kölcsönjátékos" leigazolásával oldottuk meg, az ellentől állt át hozzánk egy ember, aki becsülettel tette is a dolgát, tehát nem lehetett panaszunk rá. A meccsről röviden annyit, hogy kb. 6-7 percig jól tartottuk magunkat, akkor azonban egy szerencsétlen öngóllal vezetést szerzett a Brigade, amitől aztán szépen lendületbe is jöttek, és meg sem álltak 5 gólig. Megjegyezném, hogy az utolsó gól különösen szépre sikerült, a félpálya feléról ívelt a kapuba a soproni szurkoló, azt hiszem, azt a találatot még járékosaink is megirigyelnék.
A meccs előtt és után is korrekt kiszolgálásban részesültünk, öltöző, zuhanyzó, minden rendelkezésünkre állt, a szervezés tehát minden igényt kielégített.
Itt szeretném megjegyezni azt is, jól esett Sisa Tibor mester és a pálya mellett lévő néhány játékos buzdítása, most kicsit tehát minden értelemben megfordultak a szerepek... Köszönjük továbbá Bolla Krisztiánnak a mezek ügyében történt közbenjárását, a klubnak pedig azt, hogy lehetővé tette számunkra, hogy egységes csapat benyomását keltve, klubunk szerelésében futhassunk ki a pályára.
Soproni barátaink már az öltözőből jövet rákérdeztek a visszavágó lehetőségére, megemlítve, hogy mindenképp szeretnék, ha Tatabányán is összecsaphatnánk. Mi mást is mondhattunk volna erre:
Rajtunk nem fog múlni, reméljük, a klubunk is ismét partner lesz...
Takács Péter
2006. 12. 06."
