Véber György szerint az itthoni edzői kör túl belterjes
- Amikor 1998 márciusában súlyos sérülést szenvedtem a Diósgyőr ellen, akkor nekem már aláírt szerződésem volt a Standard Liege együttesével. Akkor voltam 27 éves, csúcsformában játszottam, még sok minden előttem állt. Talán Belgium ugródeszkát jelentett volna egy még komolyabb bajnokságba, de ettől függetlenül amit játékosként lehetett, azt elértem, és ebbe kiemelten beletartozik az újpesti szurkolók szeretete.
- Hogy érzi most magát?
- Nem túl jól. Edzőként méltatlan helyzetben vagyok, de azért megpróbálom orvosolni a helyzetet, tanulok és képzem magam. Az edzői szakma teljesen más világ, mint amilyenben labdarúgóként részem volt, itt sokkal több függ a külső körülményektől. Ha jó futballista voltál, akkor valószínűleg volt helyed a csapatban, míg a kispadok világában komoly kapcsolatokra van szükség. A magyar edzői szakma belterjes világ, le vannak osztva a lapok, és nagyon nehéz betörni, de azért én megpróbálom.
Véber György
- Vajon Véber György mikor lesz élvonalbeli edző?
- Hogyha normálisan, úgy mennének a dolgok, mint bárhol a világon, két éven belül edző lennék valamelyik első osztályú klubnál. Elértem arra a szintre, hogy már önállóan dolgozhassak, mint ahogy azt évek óta teszem is, igaz, hogy nem a legmagasabb osztályban.
"Az egész életem a futballról szólt, és elvégeztem pályafutásom után a szükséges edzői tanfolyamokat. Értek a focihoz, és előbb-utóbb érett leszek komolyabb feladatra is, és akkor jöhet a nagy kihívás. Most erre a sanszra várok, remélem, hamarosan meg is fogom majd kapni."
Forrás: SMC/Csolti Zoltán
