A kispadról is fantasztikus volt
„Leírhatatlan volt a hangulat, amit a nyolcezer szurkoló teremtett. Az egyik lelátórészre engedtek csak be szurkolókat, hiszen a másikat még építik, de így is félelmetes volt a buzdítás. Többen is kérdezték tőlem, hogy tényleg nagyképűen fociztak-e az olaszok, mert a televízión keresztül úgy tűnt. Valóban észre lehetett venni ezt egy-két játékoson, de nekünk ezzel nem kellett foglalkoznunk. Mi felkészültünk belőlük előzetesen, nagyjából tudtuk, hogy mire számíthatunk velük kapcsolatban. Azt is tudtuk, hogy egyénileg nagyon képzettek, de mint csapat, nem az igazi az olasz válogatott. Biztosak voltunk benne, hogy egységes csapatjátékkal meg tudjuk őket verni, hál' istennek ez sikerült is. Egervári Sanyi bácsival már az edzőtáborban is többször beszéltünk, mondta, hogy számít rám, de a meccs úgy hozta, hogy a támadókat kellett különböző okok miatt lecserélni, így sajnos én nem kaptam lehetőséget. Ettől függetlenül ugyanúgy örültem és örülök ennek a remek sikernek, mintha 90 percet a pályán töltöttem volna. Nagyon szerettem volna játszani, de most így alakult, bízom benne, hogy a következő meccsen lehetőséget kapok én is. A bő keretben mindenképpen számítanak rám, de a következő meccsünk csak jövőre lesz. Addig azt szeretné a szakmai stáb, ha a klubomban több lehetőséghez tudnék jutni, hisz ez feltétele a fejlődésemnek. Második a válogatott a jelenleg, de reálisan képesnek tartom magunkat arra, hogy meg is nyerjük a csoportot és egyenes ágon jussunk ki az Eb-re. A bosnyák csapat egyelőre sötét lónak számít, nem tudjuk, hogy mire képesek igazán, de például Olaszországban döntetlent tudtak játszani, így akár a csoportelső Wales-től is pontokat rabolhatnak. A második helyre és a pótselejtezőkre szerintem mindenképpen jók vagyunk, de ha nem hibáznánk a hátralévő meccseken, akkor a csoport élén is végezhetünk."
Forrás: www.sportandmedia.com
