Árkyn, bokron a sikerekért

„Az MLSZ középfokú sportmenedzser-képzésére járok szeptember óta. Ugyan az UEFA nemsokára kötelezni fogja a nemzeti szövetségeket és rajtuk keresztül a klubokat, hogy ilyen szakembereket alkalmazzanak, különben nem kapnak rajtengedélyt az élvonalban, de én ettől függetlenül is képezni akartam magam. Ez már korábbi elhatározás volt és az alapfokú tanfolyamot el is végeztem, most járok a középfokra, aztán nemsokára jön a felsőfok. Hogy mit is takar a sportmenedzser kifejezés? Klubvezetőt. Az UEFA, tematikája szerint megküldi az ajánlást a képzésről az országos szakszövetségeknek, amely ez alapján folytatja le a képzést. Persze nem mereven ragaszkodva ezekhez az elvekhez, csak az irányvonalakat meg-, és betartva. Csak címszavakban a sportmenedzser feladataiból: marketing, az emberi erőforrások megteremtése, vezetés elmélet, psychológia. Bíró Péterrel azóta jó a kapcsolatom, amióta Tatabányán ő volt a tulajdonos. Onnan hívott Szombathelyre játszani, ahol már idény közben leültünk beszélgetni, hogy mit tervezek az aktív játékos pályafutásom befejezése után. Mondtam neki, hogy mód és lehetőség van rá, akkor szeretnék továbbra is a labdarúgás közelében maradni, de nem mint edző, mert ahhoz túl forró fejű vagyok. Hogy Véber Gyuri is az?! Ez való igaz, de én nem voltam és most sem tudnék olyan lojális lenni, mint ő. Arra törekszem és fogok is, hogy minél ismertebb és elismertebb legyen a klub, és minden feltétel adott legyen ahhoz, hogy sikeres legyen a csapat. A magam szintjén, persze, hiszen ezekhez a dolgokhoz elengedhetetlen a tulajdonos, vagyis Bíró Péter. Minden rendben van most nálunk, még akkor is, ha most kikaptunk a Haladástól, de akkor is rendben volt, amikor az első három fordulóban kikaptunk. Akkor is láttuk, hogy a csapat játéka kielégítő és ha nem is volt benne, hogy produkálunk egy hat meccses győzelmi szériát, de akkor is nyugodtak voltunk, mert láttuk, hogy jó úton haladunk. De ugyanígy most sem dőlünk egy vereség után a kardunkba. Fájó, meg bosszantó persze, de nem lehet mindig csak nyerni, így aztán ezt is a helyén kezeljük, csakúgy, mint a parádés győzelmi szériánkat. Akkor sem szálltunk el magunktól és most sem ütjük a játékosokat korbáccsal. Már a másodosztályban is úgy készültünk és játszottunk, hogy tudtuk: ez a fajta munka meghozza majd a gyümölcsét. Nincs itt semmiféle titok, a támadó focit favorizáljuk. Az első három fordulóban is nagyon jó meccseket játszottunk, attól függetlenül, hogy kikaptunk. Ezt akkor betudtuk annak, hogy rutintalan volt a csapat, meg talán feszültebb és idegesebb, de aztán mi lett belőle. Rólunk beszélt az ország focit szerető közvéleménye és nem azért, mert balhé volt nálunk. Felszakadtak a gátak, amikor sikerült megvernünk az Újpestet és ezt követően azok a helyzetek, amik mondjuk az első három fordulóban kimaradtak, azok ezt követően már bementek. Nem érdekel minket, ha vannak olyanok, akiknek szúrja a szemét a mi szereplésünk, egyszerűen nem foglalkozunk ezzel. Nem akarjuk és nem is fogjuk ezt a tipikus magyar hozzáállást felvenni, hogy ha az én lovam megdöglött, akkor dögöljön meg a szomszédé is. Ez sosem volt és nem is lesz jellemző ránk. Csak és kizárólag a saját magunk dolgával foglalkozunk. Tesszük a dolgunkat csendben és szeretnénk minél sikeresebbek lenni."
Forrás: www.sportandmedia.com