Kár, hogy eddig nem volt
- Gondoljunk csak bele, hogy milyen állapotban van a magyarok általános egészségi állapota, ezen belül is már gyerekkorban mennyi kór jelentkezik a sport hiánya miatt! Vagy vegyük azt, hogy a hazai iskolákban milyen színvonalon van a testnevelés és ebből fakadóan a sporthoz való viszony! Mindenki ismeri a helyzetet, de nem nagyon történik semmi... - és akkor itt van ez a vándorkupa! Szenzációs kezdeményezés! Ahogy meghallottuk a hírét, az egész csapatot azonnal feltüzeltem és az összes „hadra fogható" gyereket beneveztük. Egy tucat RFC-s versenyző indult, és ugyan „csak" harmaduk volt nyerő, azaz helyezett, de a többiek is jól helytálltak. Olyan is volt, aki alig három hónapja kezdett thai bokszolni, a vándorkupa meccsen mégis majdnem döntetlenre hozta a mérkőzést - „ütős" ellenféllel szemben...
A pécsi edző nem véletlenül mondta, hogy a csapatának csak(!) harmada győzött, az ő értékelésében a minimum a 70 százalékos győzelmi arány. Aki ismeri Horváth Lászlót, tudja, hogy nem csak mond, nem csak követel, példát is mutat a tanítványainak. A maximalista tréner szerint a megfelelő terhelés és a kivételezést mellőző, következetes edzőmunkának megvan a gyümölcse.
- A Lashi Luma Vándorkupával kapcsolatban is az a nagy okosság, hogy ebben a korban, vagyis a gyerekeknél még nincs különbség roma, meg magyar között. Győztes van, meg vesztes, és sorstársak, akikkel a sport összeköt. Ennyi... Én nem engedném, hogy akár roma, akár magyar gyerekek csak úgy lejárogassanak hozzánk edzegetni - a balhé kedvéért. Náluk lehet, hogy kiütköznek ellentétek, de nálunk ez kizárt. Ha a sportért, a győzelemért hajtanak, akkor nem merül fel a kérdés. Az egyik legeredményesebb versenyzőnk például egy tizenéves lány, Buchberger Petra. A világ egyik legjobbja, de elképzelni sem tudom, hogy például neki egyszer is eszébe jutott volna bármi különbség - bőrszín, származás alapján... Nekem azok a roma srácok, akik nálunk edzenek - kőkeményen -, ugyanúgy „édesfiaim", mint bárki, akiben látom az akaratot, az elszántságot. Fontos, hogy érezzék, bármilyen környezetből is jöttek, ez a sport lehet a jövőjük - mindenféle szempontból.
Horváth Lászlót látva és hallgatva az embernek egyetlen kívánsága lenne: jó volna, ha az én gyerekem is nála edzene! Megkérdeztem tőle, a Lashi Luma Vándorkupa után mi a következő cél. Világ- és Európa bajnoki érmekre számítottam, ám a felsorolás helyett a következőt mondta.
- A vándorkupa, illetve az, hogy ott megajándékozták, kvázi díjazták az indulókat, olyan indíttatást, lökést adott a „kicsiknek", hogy most is 24 gyerekkel dolgozom egy edzőtáborban, jövő héttől pedig a felnőtt versenyzőkkel együtt Balatongyörökön folytatjuk a munkát - oda jön edzést tartani a Lashi Luma főszervezője, Jóni Zsolt is (képünkön jobb oldalon). Számomra a legnagyobb dolog az lenne - s ez a legfőbb célom is -, hogy szeptemberben, az új tanévben a 24 gyerekből minél többet ott lássak az edzéseken...
Forrás: www.sportandmedia.com
