Perre készülnek a Fradi női kézisek!
Az EHF-kupában az elmúlt hét végén, a BB-Ferencváros az orosz Dinamo Volgográd ellen lépett pályára a nyolcaddöntőben, a továbbjutásról rendhagyó módon egy mérkőzés döntött. Ezt a Fradi elvesztette és kiesett a kupából. A történteknek viszont minden bizonnyal lesz folytatása, akár még jogi úton is.
Csütörtökön reggel hétkor indultunk a Népligetből, három kisbusszal mentünk el Bécsig. Ez gyorsan ment, felszálltunk a repülőre, meg sem álltunk Moszkváig. Ott voltunk kora délután, átmentünk csomagokkal a nemzetközi repülőtérről a belföldire, és vártuk az esti 21:30-as átszállást. Akkor mondták, hogy Volgográdban köd van, nem lehet felszállni. Kérdeztük, hogy ilyenkor most mi van, azt mondták, hajnali négykor felszállás, várjunk a reptéren. Folyamatosan érdeklődtünk, de tájékoztatást alig kaptunk, egy idő után mondtuk, vigyenek minket el egy szállóba. Reggel hívtak minket a szállóban, hogy reggeli után nyolckor felszállás. Mondtuk, csak akkor szóljanak, ha biztos az indulás. Mondták: biztos. Kimentünk, de aztán nem tudtunk felszállni, sem akkor, sem a módosított 11-kor. Maradtunk, de akkor már jeleztük, vigyenek vissza a szállóba. Ott időnként bejelentkeztek, hogy négy óra múlva biztos indulás, gondolom, hogy megnyugtassanak, de aztán minden időpont csúszott, soha nem akart véglegesedni. Az indulás végül szombaton délután négykor jött össze. A másfél órás repülőút után az orosz házigazdák azonnal le akarták játszani a meccset. Mondtuk, hogy erről szó sem lehet, előbb megyünk a szállóba, aztán beszéljünk a folytatásról. Ekkor már ők kezdtek egyre idegesebbek lenni, elvárták, hogy menjünk a csarnokba. Még hogy csarnok, egy sátor volt az tulajdonképpen. A sátorban aztán azonnal nekünk estek, hogy képzeljük ezt, ennyit késünk, miért nem jöttünk vonattal, miért nem tájékozódtunk az időjárásról az interneten, ráadásul még meccset sem akarunk játszani. A tárgyalásnak, vagy mondjam inkább számonkérésnek az lett a vége, hogy közben Sinka László főtitkár segítségével elértük, hogy egy mérkőzés döntsön. Felajánlották a vasárnap-hétfőt, de erről hallani sem akartunk. Az oroszok szó nélkül, dühösen távoztak, másnap sem szólt hozzánk senki. Azzal fenyegettek, hogy semmis a megbeszélésünk, felejtsük el, hogy ők valamit is kifizetnek helyettünk, ebből gondolom pereskedés lesz, mert mi sem hagyjuk annyiban a dolgot, jelezzük a történteket a nemzetközi szövetségnél, és hogy vétlen szenvedő alanyai vagyunk az egésznek." Természetesen Maglódi Lajos szakosztályvezető is roppant dühös: „Mindenképpen érvényt akarunk szerezni igazunknak. Először az orosz szövetséggel, majd az EHF-el (Nemzetközi Kézilabda Szövetség) is felvesszük a kapcsolatot. Bízom benne, hogy az oroszok házon belül megoldják, vagyis a hazai szövetség nyomására fizet a Volgográd. Természetesen szerződésekkel és egyéb iratokkal is tudjuk bizonyítani igazunkat. Egy biztos: ha ajövőben összesorsolnak bennünket egy orosz csapattal, nem adjuk fel a pályaválasztói jogot, illetve csak akkor indulunk, amikor már a számlánkon van a pénz."
Forrás: sportandmedia
