Rengeteg fiatal nevezett
- Én nagyon kellemesen csalódtam, az egész verseny profi volt, és annak ellenére, hogy először rendezték meg, olyan hangulata volt, hogy az csoda... Az meg különösen nagy dolog, hogy nyolcvan körül volt a nevezők száma - ennyi versenyzőt nem nagyon láttam még hazai versenyen - kommentálta a viadalt Váradi Zoltán, a gyomaendrődi HUN-BOKSZ SC csapatvezetője és társedzője.
- Ami a srácoknak is nagyon szimpatikus volt, hogy a nagy létszám ellenére valóságos gála hangulat volt végig és igazi, családias hétvégi találkozót szervezett a Lashi Luma.
Noha a jelenlévő edzők és bírók mindegyike elismerően nyilatkozott a vándorkupa első rendezvényéről, a gyomaendrődiek, illetve a HUN-BOKSZ SC tagjai számára különösen kellemes meglepetést tartogatott a küzdelemsorozat. Egyik versenyzőjük, a 17 éves Tóth Péter ugyan már korábban is mutogatta oroszlánkörmeit - Európa Kupa ezüst, illetve oriental bajnoki győzelem után most „bezsákolta" a majd másfél méter magas Lashi Luma Thai Boksz Vándorkupát is. Így a roma alapítvány nagy serlege egy magyar sportolóhoz került - első alkalommal, merthogy jövőre folytatás következik...
- Számunkra valóban Jó világot hozott ezt a versenynap, hiszen öt versenyzővel jöttünk és közülük három nyert, ráadásul egyikük a vándorkupát. És a vereségek sem voltak jelentősek, a fiam például abszolút esélytelenként kapta az egyik legerősebb ellenfelet, ehhez képest megszorongatta rendesen, úgyhogy ez egy dicsőséges vereség volt - értékelte a kis csapatát Váradi Zoltán. - A gyomaendrődiek vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a körülbelül hat éve életre hívott HUN-BOKSZ SC 2-3 esztendeje még a megszűnés határán lebegett, ma pedig olyan is előfordul, hogy 20-23 fiatal van az edzéseken. Romák és nem romák is elleshetik a mesterfogásokat, azaz ütéseket, rúgásokat és a védekezés fortélyait, s az endrődi thai bokszolók nagy része valóban komolyan is gondolja a sportot, illetve azt, hogy az eredményért meg kell küzdeni. Mostantól vélhetően még gyakrabban ott lesznek az edzéseken, hiszen nap, mint nap látják az eredményt, a Lashi Luma óriási Vándorkupáját.
- Ahhoz képest, hogy a szervező csapatnak és sok indulónak is ez volt az első vándorkupa-rendezvény, nagyon magas színvonalú versenyt sikerült tető alá - így értékelte a Lashi Luma első Vándorkupa viadalát Pokorádi Balázs, a verseny főbírója.
(A főbíró a verseny teljes adminisztrációjáért és irányításáért is felel, s így rálát a kényes részletkérdésekre is - a szerk. Pokorádi úr tizenkét éve bíró, 2005 óta nemzetközi licenccel is rendelkezik. Nemzetközi porondokon is ismert, több szövetség profi és amatőr mérkőzéseit vezette szó szerint profi szinten, így az ő szavára adhat versenyző és szurkoló egyaránt.)
- Ez a terem, vagyis az aTerem tökéletesen megfelelt az induláshoz, nyilván a népszerűség további növekedésével ennél nagyobb és még jobban belátható helyszínre, küzdőtérre lesz szükség, ahol már akár élő tévéközvetítéseket is lehet bonyolítani. De ne szaladjunk előre, ez a rendezvény így is nagyon hangulatos volt, a közönség is sportszerűen szurkolt és a versenyzők is kitettek magukért. Azt mindenki gondolhatja, hogy minél profibb versenyzőkkel, illetve versennyel van dolgunk, annál kevesebb a sportszerűtlenség, a tapasztalatlanságból elkövetett szabálytalanság. Őszintén szólva a Lashi Luma Vándorkupa indulói mindenben felülmúlták a várakozásokat. Már a nevezők száma sem hétköznapi - jóval hetven fölött volt a versenyzők száma -, a sportszerűség pedig ugyancsak példaértékű volt, az egész napi küzdelmek során egyetlen szándékos szabálytalanság sem történt. Néha a tapasztalanságból fakadóan előfordultak kevésbé szabályos megmozdulások, de a legkisebb beavatkozás elég volt, úgyhogy a vezetőbírónak könnyű dolga volt a versenyen.
A főbírót a hangulatról is kérdeztük, no meg arról, hogy egy ilyen sportrendezvény keretén belül mennyire érheti el a célját a rendező, a Lashi Luma Alapítvány.
(A Kalo Kárpáti Tamás és Mitók András által jegyzett Lashi Luma, azaz Jó Világ Alapítvány e verseny keretében is azt szerette volna elérni, hogy a nagyon rossz körülmények között élő, illetve roma fiatalok új és jó célokat, kitörési lehetőséget lássanak a sportban, például a thai bokszban.)
- Ebben a sportban nem jellemző, hogy a kérdés felmerül; az ellenfél roma, vagy nem roma, szegény, vagy nem szegény... Itt az számít, mennyire gyors, ügyes, erős és edzett valaki, nem a származás. Ezért aztán kitűnő választás volt a sportág is, meg a körülmények is, ahogy az egészet megrendezték. Az alapítvány kitett magáért; még a bíróknak is külön ingeket varrtak, arról nem is beszélve, hogy a gyerekeket ajándékokkal inspirálták, a vándorkupa pedig egy nagyon szép díj lett. Nyilván minden versenyzőnek az országos bajnokság, meg a nemzetközi versenyek jelentik a legfőbb célt, de ha hosszabb-rövidebb ideig egy ilyen Vándorkupa díszíti a gyűjteményt, az azért mindenkit boldogsággal tölt el. Úgyhogy én várom a folytatást, s - gondolom - a következőnek még nagyobb hírverése lesz. Ha a rendezők és a szakszövetség szorosabb együttműködést alakítanak ki, akkor ennek a versenynek a népszerűsége és a céljai mellett a sportértéke is nemzetközi hírű lehet.
Forrás: www.sportandmedia.com
