Thiago jól érzi magát, csak a játék hiányzik
- Megmondom őszintén Michael, keveset tudok rólad. Mesélnél picit bővebben a pályafutásodról? Hol kezdtél például futballozni, mik voltak a főbb állomásai karrierednek?
- Hogyne. Portugáliában, a Clube Desportivo Das Avesban - ahol apukám is játsztott - kezdtem futballozni nyolc évesen. Négy évig rúgtam ott a bőrt, aztán a Vitoria de Guimaraes-hez kerültem, amit tulajdonképpen a nevelőegyesületemnek is tekinthetek, hiszen nyolc éven át játszottam ebben a csapatban. De nyolc év után kölcsönadtak a Marco de Canavezes-hez a másodosztályba, majd 2006-ban a Maritimo-ba, utána viszont Brazíliába kerültem a CRB, majd az Ipanema FC csapatához.
- És miért jöttél Magyarországra, Szombathelyre?
- Európában akartam játszani, a managerem, Correa Anderson pedig jó kapcsolatban van Illés Bélával, így adódott ez a lehetőség tavaly nyáron. A szombathelyiek sok más próbajátékos közül választottak ki engem.
- Mégsem játszottál az ősszel, hiszen mindössze öt mérkőzésen léptél pályára, leginkább csereként. Mi ennek az oka?
- Őszintén szólva magam sem tudom, mert a B csapatban kilenc gólt szereztem a szezon során, viszont az első keretben alig-alig kaptam lehetőséget.
- Látsz esélyt arra, hogy ez megváltozzon és beverekedd magad a kezdőcsapatba?
- Önmagamban hiszek. Minden nap teljes erőbedobással edzek, készülök, hogy megmutathassam az értékeimet. Ha tavasszal sem sikerül, tulajdonképpen értelmetlen az ittlétem.
- Egyébként hogy' érzed magad Szombathelyen?
- Jól. Nyugodt, város, a csapattársaim is hamar befogadtak, s bár egyedül élek, nem vagyok magányos.
- Ki áll hozzád a legközelebb a csapatból?
- Vörös Péterrel vagyunk egy hullámhosszon.
- Mi a véleményed a magyar ételekről, nőkről?
- A magyar kaja teljesen más, mint amihez szoktam, de nagyon ízlik. A magyar nők szépek és szimpatikusan, de nyáron egy portugál nőt fogok feleségül venni.
