Tornász világbajnokság
Az impozáns, minden igényt kielégítő debreceni arénában szeretné megszerezni a régóta óhajtott világbajnoki aranyérmet a legnagyobb magyar sztár, Csollány Szilveszter, aki ezzel egy igen előkelő társasághoz csatlakozna.
A magyar torna sport kezdete 1885-re datálódik - ekkor alakult meg a Magyarországi Torna Egyletek Országos Szövetsége -, és az alapítás óta eltelt száztizenhét évben számtalan világhírű tornász öregbítette hazánk hírnevét. Tizennégy olimpiai, tíz világbajnoki és tizenhárom Európa-bajnoki elsőséget szereztek a magyar sportolók, s Csollány - a gyűrűk ura olimpiai és Európa-bajnoki címmel már büszkélkedhet - éremgyűjteménye is a vb-aranyéremmel lenne igazán teljes.
A torna sport az újkori olimpiai játékok kezdete óta (1896) szerepel az ötkarikás programban, s az eltelt 106 évben a magyar versenyzők összesen harminckilenc alkalommal állhattak fel az olimpiai dobogó valamelyik fokára. A torna a tizennégy megnyert aranyéremmel a vívás, az úszás és a birkózás mögött a negyedik legeredményesebb sportágnak számít, ráadásul az első helyek mellett további tizenegy ezüst-, illetve tizennégy bronzérmet is hazahoztak a magyar versenyzők.
A legszorgalmasabb aranyhalmozónak Keleti Ágnes bizonyult, akinek győzelmei tiszteletére ötször is eljátszották a magyar nemzeti himnuszt. Rajta kívül Korondi Margit, Pelle István és Magyar Zoltán dicsekedhet azzal, hogy egynél több alkalommal állhatott fel az olimpiai dobogó legmagasabb fokára. Legutóbb, 2000-ben a gyűrűk ura, azaz Csollány Szilveszter győzedelmeskedett az ötkarikás játékokon.
Aranyból hármat gyűjtött a lólengés királya, vagyis Magyar Zoltán (1974, 1978, 1979), és mivel Borkai Zsolt (1987) is lovon szerezte egyetlen világbajnoki címét, ezért nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar tornász a lóra termett. Ne feledkezzünk meg Keleti Ágnes (1954, felemáskorlát) és Ónodi Henrietta (1992, ugrás) VB-aranyáról sem, és Pelle István nyújtógyőzelme (1930) is örökre emlékezetes marad!
A magyar torna sport kezdete 1885-re datálódik - ekkor alakult meg a Magyarországi Torna Egyletek Országos Szövetsége -, és az alapítás óta eltelt száztizenhét évben számtalan világhírű tornász öregbítette hazánk hírnevét. Tizennégy olimpiai, tíz világbajnoki és tizenhárom Európa-bajnoki elsőséget szereztek a magyar sportolók, s Csollány - a gyűrűk ura olimpiai és Európa-bajnoki címmel már büszkélkedhet - éremgyűjteménye is a vb-aranyéremmel lenne igazán teljes.
A torna sport az újkori olimpiai játékok kezdete óta (1896) szerepel az ötkarikás programban, s az eltelt 106 évben a magyar versenyzők összesen harminckilenc alkalommal állhattak fel az olimpiai dobogó valamelyik fokára. A torna a tizennégy megnyert aranyéremmel a vívás, az úszás és a birkózás mögött a negyedik legeredményesebb sportágnak számít, ráadásul az első helyek mellett további tizenegy ezüst-, illetve tizennégy bronzérmet is hazahoztak a magyar versenyzők.
A legszorgalmasabb aranyhalmozónak Keleti Ágnes bizonyult, akinek győzelmei tiszteletére ötször is eljátszották a magyar nemzeti himnuszt. Rajta kívül Korondi Margit, Pelle István és Magyar Zoltán dicsekedhet azzal, hogy egynél több alkalommal állhatott fel az olimpiai dobogó legmagasabb fokára. Legutóbb, 2000-ben a gyűrűk ura, azaz Csollány Szilveszter győzedelmeskedett az ötkarikás játékokon.
Aranyból hármat gyűjtött a lólengés királya, vagyis Magyar Zoltán (1974, 1978, 1979), és mivel Borkai Zsolt (1987) is lovon szerezte egyetlen világbajnoki címét, ezért nyugodtan kijelenthető, hogy a magyar tornász a lóra termett. Ne feledkezzünk meg Keleti Ágnes (1954, felemáskorlát) és Ónodi Henrietta (1992, ugrás) VB-aranyáról sem, és Pelle István nyújtógyőzelme (1930) is örökre emlékezetes marad!
